101b.

Az egykori miniszterelnök halála után 1920-ban és 1947-ben a nagyhatalmak pontosan kijelölték a Magyarország helyét a világban - hangoztatta az építési és közlekedési miniszter a megemlékezésen, amelyet abban a villában rendeztek, ahol Tisza Istvánt meggyilkolták 1918. október 31-én és jelenleg a Magyar Corvin-lánc Testület székhelye.

Mint elmondta: ettől az időszaktól fogva kétfajta politikus létezik. Az egyik tudomásul veszi ezt a döntést és akár relatíve sikeres is lehet, de ezzel örökre feladja, hogy Magyarország a Kárpát-medence meghatározó kulcsállama legyen.

A másik politikus viszont demokratikus legitim eszközökkel, a magyarok tudásával megpróbálja a nagyhatalmak által számunkra kijelölt mozgásteret tágítani - tette hozzá.

"Én egy olyan kormányt képviselek, amely immár 14 éve azon dolgozik, hogy a nagyhatalmak által számunkra kijelölt mozgásteret megpróbáljuk tágítani, annak érdekében, hogy a munkánkkal, tehetségünkkel, tudásunkkal képesek legyünk visszaállítani azt a nekünk járó vezető szerepet, amelyet Tisza István halálának napján veszítettünk el"
- fogalmazott a politikus.

Úgy vélekedett, hogy Mohács óta három magyar politikus volt képes hatást gyakorolni Európára, az európai emberek sorsának befolyásolására. Az egyik Andrássy Gyula magyar miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere volt, aki lehetővé tette, hogy Magyarország európai hatalommá válhasson. A második Tisza István, akiről Londontól Szentpétervárig mindenki tudta, hogy ő vezeti a Monarchiát, a harmadik politikusnak a nevét, aki képes befolyásolni a világ szellemi áramlatait - mint mondta - mindenkinek a fantáziájára bízza.

Közlése szerint: miközben Tisza István tudatában volt annak, hogy elkerülhetetlen egy európai háború, az egymásnak feszülő politikai csoportok, a polarizált politikai elit lehetetlenné tették, hogy Magyarország felkészüljön az elkerülhetetlenre, az első világháborúra.

Amikor pedig Magyarország belesodródott a háborúba, Tisza István volt az egyetlen vezetője a Monarchiának, aki annak ellenére, hogy ellenezte a háborút, később mindent megtett, hogy Magyarország pozícióját optimalizálja.

A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy Tisza István meggyilkolása volt az első olyan alkalom a magyar politikában, amikor a "percepció" győzedelmeskedett a valóság felett és politikai gyilkosságot eredményezett.

Ez annak a következménye, hogy a korabeli magyar sajtó, a média a háborúért egyszemélyi felelőssé tette Tisza Istvánt. Ez az az időszak, amikor a média először képes arra, hogy egy embert szimbólummá, bűnbakká tegyen a valóságtól teljesen eltérően.

Ennek az az örök tanúsága minden közéleti vezető számára, hogy nem elég a valóságot megnyerni, "uralni kell a percepciót is" - mondta Lázár János.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Corvin-lánc Testület elnöke úgy vélekedett: napjaink feladata a magyar történelmi folytonosság visszaállítása. Ezt szolgája a mostani megemlékezés is, továbbá ilyen a Lázár János miniszter által képviselt Kastély program is, hiszen a múltban megteremtett építészeti örökségünk helyreállítása is a történelmi folytonosság helyreállítását szolgálja.

Úgy fogalmazott, hogy a történelmi múlt objektív megítélésén alapuló emlékezetpolitika nélkül nincs egységes nemzettudat és nincs nemzeti közösség. Ezért különösen nagy a felelőssége azoknak, akik döntési helyzetben vannak.

Végül hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy Tisza Istvánt az utókort ne csak élete munkássága és miniszterelnöksége alapján ítélje meg, hanem az alapján is, hogy képes volt a hazáért, a nemzeti érdekért akár életét is kockáztatni.
Az ünnepség résztvevői megkoszorúzták Tisza István emléktábláját a zuglói Hermina úti villa falán.

Ezt követően az emléknap keretében megnyitották a Gróf Tisza István élete képekben című kiállítást, majd bemutatták Andrássy Attila író rendező, Tisza István meggyilkolását, az ahhoz vezető eseményeket feldolgozó Tizennyolc című színművét.