101b.

Kelemen Hunor az RMDSZ kampányrendezvényén vett részt az erdélyi városban, ahol Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Fehér, Hunyad, Kolozs, Krassó-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyei jelöltjei voltak jelen.

Beszédében kiemelte: a romániai parlamenti és államfőválasztás mindarról szól, amit a magyar közösség az elmúlt 35 év alatt elért, és ezt nem szabad veszni hagyni. „Erős parlamenti frakcióra van szükség, hogy vissza tudjunk menni a kormányba” – húzta alá. Hozzátette: a magyar közösségnek meg kell mutatnia, hogy nem lehet megkerülni Romániában.

Hangsúlyozta: 2024-ben a magyar emberek mellett a román közösséget is meg kell szólítani, mindkét közösség gondjaira kell megoldást keresni, mivel mindkettőt ugyanúgy érinti a népességcsökkenés. De a demográfiai mutatóktól nem szabad pánikolni, 1,1 millió magyar ember erős közösség, nem szabad nemzethalált vizionálni, hanem cselekedni kell – húzta alá.

„Ma a politikának nincs nagyobb feladata, mint jó választ adni a népességfogyásra, nincs nagyobb feladata, mint a polgárok és a közösség szolgálatába állítani az államot”
– mondta, hozzátéve, hogy „az emberek hangja”, „a megoldások és a józan ész jelöltje” kíván lenni.

Kitért a román államapparátus hibáira, aláhúzva, hogy annak minden szintjén „a józan ész forradalmára van szükség”, és felidézve, hogy az RMDSZ, míg kormányon volt, bizonyította, hogy lehet hatékonyabb az ügyintézés, és a jövőben is ezt kívánja tenni. Közölte: támogatni kívánják a fiatal családokat, a diákokat, a vállalkozókat, fejleszteni az egészségügyet, az oktatást, egyszerűsíteni az adózási rendszert, bürokráciát.

Az ellenzék közigazgatási reformtervezete kapcsán közölte: „Ellen kell állni a közigazgatási átszervezésnek, mert az lesz a vége, hogy a magyar közösséget mindenhol a teljes politikai kiszolgáltatottság állapotába taszítja”.

Aláhúzta: a magyar közösség meg kell, hogy őrizze az intézményes garanciákat, szükség van az anyanyelvhasználati küszöb csökkentésére, az igazságügyben való alkalmazására, a jelképhasználat engedélyezésére, a közösségi javak garantálására.

A külpolitikáról szólva aláhúzta: lejárt „a rejtőzködő külpolitika” ideje, Romániának aktív, kezdeményező szerepet kell vállalnia a régióban, stratégiai partnerségeket kell kötnie, és emlékeztetett, hogy Magyarország a teljes schengeni csatlakozás legfőbb támogatója. Romániának stratégiai érdeke az is, hogy mielőbb véget érjen a háború Ukrajnában – mondta.

Közölte: vissza kell állítani az Európai Unió versenyképességét, és meg kell őrizni a konszenzus politikai gyakorlatát a döntéshozatalban.

A show-elemekben is bővelkedő "kampányhajrán" felszólalók az RMDSZ eredményeit és jövőbeli célkitűzéseit ismertették. Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere házigazdaként közölte: a városban erős magyar közösség él, amit a helyhatósági választások eredményei is igazolnak, de erős parlamenti képviseletre is szükség van.

Cseke Attila Bihar megyei szenátorjelölt kijelentette: „a mi programunk arról szól, amit mások nem mernek kimondani: a fejünkre nőtt az állam”. Kitért a közigazgatási reformtervezetére, kifejtve: az RMDSZ nem kér a megamegyékből, a központosításból, pluszbürokráciából, mely számos partiumi kisvárost fokozna le községgé, és sok magyar vezetésű községi önkormányzatot szüntetne meg. „Számunkra ez elfogadhatatlan” – mondta. Aláhúzta: a magyar közösség arra számíthat a jövőben, amit a mostani választásokon el tud érni.

Csoma Botond Kolozs megyei parlamenti képviselőjelölt elmondta: az RMDSZ-nek közben „meg kell harcolnia az ellenséggel is”. „Csak az RMDSZ képes megvédeni a magyar közösséget az AUR-tól” – húzta alá a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetségre utalva. Közölte: a szövetség nem bújhat el „a júniusi sikere bunkerében”, ki kell menni a csatatérre. Hozzátette: Romániának is fontos, hogy az RMDSZ és vele a józan ész visszatérjen a kormányba, mivel csak ő tudja „a semmibe futó vonatot megállítani”.